2010. január 17., vasárnap

Töltött cékla és kalarábé

Jó pár évvel ezelőtt történt, amikor Debibe (Debrecen népies neve) látogattunk IQ reunion koncertre. Házigazdánk Zsoci volt, akivel néha meg szoktunk inni pár sört. Reggel 5-6 körül a piac felé vettük az irányt, megvártuk a nyitást, majd vettem kaLArábét egy Wiebke nevű cserediák lánynak. Elmagyaráztam neki, hogy azért hívják így magyarul, mert Kaliforniából származik. Ez akkor ott annyira vicces volt, hogy azóta is emlegetjük. A PP fórumon nemrég Zsoc ajánlott töltött céklát, innen jött a mai kaja ötlete. A recept nagyja fejből jött, a neten van mindenfélével töltött ilyesmi, azokból raktam össze.

Töltött cékla és karalábé


Hozzávalók:
fél zsák szójagranulátum (Haas, ha másikból csinálod, akkor negyed)
2 nagy cékla
2 nagy karalábé (lehetőleg a zöld, nem a lila)
marék rizs
fél hagyma
3-4 gerezd fokhagyma
fűszerek (só, bors, paprika, vegeta, tárkony, chili, szójaszósz, piros arany)
olaj

Idő: macerásabb, hétvégi recept, ajánlom hozzá az IQ diszkográfiát (ez és ez), amit fel is töltöttem, remélem, nem haragszanak a zenekar egykori tagjai. Remek püspökladányi hunpunk a 90-es évek végéről vicceskedő, néha komoly szövegekkel. Van benne ilyen refrén, hogy “a nő csak arra való, hogy legyen otthon ennivaló”, meg a “szaros bukta” című szám is remek, majd egyszer elkérem a receptet.

A hagymát felkockáztam, olajon pároltam (+só), majd rádobtam a rizst egy kicsit pirulni. Tűzről levéve mehet bele a pirospaprika, majd a vegetás vízbe pár órával korábban beáztatott szójagranulátum (lével együtt). Ízesítés kötelező, ami tetszik, mehet bele apróra vágott fokhagyma, bors, chili, tárkony, piros arany, szójaszósz, stb. Ez lesz a töltelék, kell rá víz, hogy a rizs megfőjön. Ha kész, félre lehet rakni.

Közben megfőztem a céklát meg a karalábét, külön-külön, mert talán nem ugyananyi idő kell nekik, meg a lila karalábé nem olyan szép. Az a jó, ha már puha a cucc és ki lehet vájni a közepét. Főzés után érdemes megvárni, amíg kihűl, majd megpucolni őket, karalábéról fás részt leszedni, ha lehet.

Céleszközöm nincs, szóval késsel levágtam a tetejét a zöldségeknek, aztán kanállal és késsel vájtam, ahogy bírtam. Beletöltöttem annyi tölteléket, amennyi belefért. A kivágott belsőket keverve olajozott tepsibe dobáltam aprítás után, a közepébe állítottam a töltött céklát és karalábét, majd indult a sütés (addig, amíg jó nem lesz). Lehetett volna a tetejére tejföl és sajt helyett dobni valamit, de nem volt semmi ötletem. Yofu valószínűleg fasza lett volna.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése