2011. december 22., csütörtök

Vegan kakaós mangós piskóta

Volt itthon egy csomag egy éve lejárt cukrozott mangó, kellett már kezdeni vele valamit. Google a vegan piskóta szavakra kidobott pár receptet, ezt és ezt használtam kicsit kombinálva, nekem nagyon bejött az eredény!


Hozzávalók:
25 dkg liszt (én fehér és teljes kiőrlésű rozsliszt keverékét használtam)
2,5 dl szójatej
10 dkg barnacukor (én nádcukrot használtam, valszeg ha nem barna, az se gáz)
pár löttyintésnyi citromlé
egy pakk vaníliás cukor
egy pakk sütőpor
egy kanál szódabikarbóna
kb. 1 dl olaj (ezt is csak löttyintettem szóval fene tudja, mennyi)
darabolt szárított gyümölcs (esetünkben mangó, ez persze elhagyható)
jó sok kakaópor (addig szórtam, amíg szép csokis színe nem lett)

Idő: max. 3/4 óra, szóval hallgassük meg Toh Kay (Tomas Kalnoky) akusztikus Streetlight Manifesto számait!

A szójatejbe szórtam a cukrokat, beleöntöttem a citromlét, az olajat, kavargattam, majd egy másik tálban összekavartam a liszteket, a sütőport, szódabikarbónát, kakaóport. A lés cuccba belekavartam a poros cuccot, kavargattam, majd a végén a szárított gyümölcsöt is beleszórtam. A masszát sütőpapírral bélelt kis tepsibe dobtam, majd kb. 20 percig 180 fokon sütöttem. Érdemes késsel/tűvel nézni, hogy átsült-e már. A kész piskótát lehet enni magában vagy esetleg lekvárral megkenni a közepét. Ügyesebbek tortát is csinálhatnak belőle.

Mit kenjek a kenyérre? 17. - Gombakrém

Ez rövid lesz, mert egy az egyben referálok egy másik receptre. Az itt leírtak szerint készül a gombakrém és nagyon fasza, ajánlom mindenkinek. Hogy nehogy zene nélkül maradjunk, ajánlom hozzá az NDP/PFA split PFA oldalát, az Oar című számot. Megvehető a pénteki próbatermes bulin, jöjjön minden punker!

Ha minden igaz, a következő postban süti lesz.

2011. december 21., szerda

Káposztás burrito

Ma két éves a blog, szóval erőt vettem magamon és főztem valami újat, amit postolni is lehet. A recept részben szokás szerint a NoSalty-ról jött, rakott lilakáposztáról olvastam, de mivel volt otthon tortilla (féláron még kifizethető), kicsit megkavartam az eredeti receptet.

Káposztás burrito


Hozzávalók:
egy pakk tortilla, ez nekem 8 darab volt (gondolom lehet házilag is csinálni)
egy kisebb fej lilakáposzta (egyesek szerint vöröskáposzta)
egy hagyma
néhány gerezd fokhagyma
fél zsák szójagranulátum (továbbra is Haas hívő vagyok)
egy-két alma
egy marék rizs
kevés balzsamecet, esetleg vörösbor, szójaszósz
kevés cukor
olaj
fűszerek (só, bors, paprika, vegeta, kömény, tárkony, bazsalikom, chili, vagy ami tetszik)

Idő: számoljunk egy órával és hallgassuk meg főzés közben az új Liberal Youth lemezt!

A káposztáról leszedtem a külső leveleket, majd igyekeztem kis darabokra vágni. A cuccot besóztam és félreraktam. Felkockáztam a hagyma felét és olajra dobtam. Ezen lehet cukrot karamellizálni, majd jöhet a káposzta kevés vízzel. Mindenfélével fűszereztem, amiről a neten olvastam, pl. balzsamecet, vörösbor, szójaszósz, bors, chili, kömény, meg két almát is belekockáztam. Ezt addig főztem, amíg szimpi nem lett.

A hagyma másik felét és a fokhagymát egy másik edényben olajon pirítottam, majd a tűzről lehúzva szórtam rá kevés paprikát. A pörköltalapra pakoltam a vegetás vízbe áztatott és kinyomkodott szóját, igyekeztem kicsit odapirítani meg egy kicsit meg is főzni. Raktam bele tárkonyt, bazsalikomot meg chilit, de lehetett volna mást is mert nem lett tökéletes így. Ja meg persze sót, borsot is. Öntöttem rá még vizet és beleszórtam a megmosott rizst. Addig főztem, amíg oda nem égett.


A kétfajta a tölteléket a tortilla-ba csomagoltam, így lett belőle burrito. Üvegtálba pakoltam a csomagokat és pár percig sütöttem alul-felül. Egész jó lett.

2011. november 19., szombat

Vegan lasagne

Ezt már vagy egy hónapja csináltuk, nem igazán volt idő postolni, remélhetőleg mindenre jól emlékszünk. Egy NoSalty recept volt az alap, lasagne classico.


Hozzávalók:

piros szószhoz:
1 kg paradicsom (vagy paradicsomszósz)
3 fokhagyma
friss bazsalikom
oregano
rozmaring
só, bors
paprika
fél hagyma
egy csomag szójagranulátum
olaj

fehér szószhoz:
szójatej
olaj
fél hagyma
szerecsendió
fehérbors
bors
liszt

plusz persze a durum lasagnetészta

Idő: számolj egy órával és hallgasd meg az új Téveszme lemezt főzés közben!

A paradicsomokat természetesen nem pucoltuk meg, ahogy a nosalty írja, hanem feldarabolva olajra dobtuk a fokhagymával és a fent felsorolt fűszerekkel és főztük egy kicsit. Raktunk bele paprikát is. Az eredményt leturmixoltuk botmixerrel. A beáztatott és kinyomogatott szóját olajon hagymával megpirítottuk, majd a paradicsomos szószba dobtuk és tovább főztük. Ezzel kész is a piros szósz.

A fehér szósz is olajon pirított hagymával kezdődik, aztán erre mehet a liszt pirulni. Ehhez adtuk fokozatosan a szerecsendióval, borssal és fehérborrsal melegített tejet. Addig kell főzni, amíg jó nem lesz az állaga.

Olajos üvegtálba mehetnek a rétegek, tészta, fehér-, piros szósz felváltva. A tetejére fehér és piros szósz keverékét raktuk sajt helyett, aztán mehet a sütőbe. Addig sült, amíg szép nem lett.

2011. augusztus 14., vasárnap

Vendégblogger – Tofu fasírt

A mai cikket Viktor küldte be:

Az igazi férfi nem tányérról eszik. Az igazi férfi csontról eszi le a húst, miközben egy kitámasztott Yamaha motoron ül egy minimum negyedik emelet feletti panellakásban, miközben azt bámulja, hogy minimum két szexi pipi a nagyszobája egyik bőr kanapéján egymással smárol. Sajnos én nem vagyok igazi férfi, és a barátaim nagy része sem az. Ezért nem csak, hogy nem ezen a módon étkeznek, de még húst sem esznek és csontot sem fogtak évek óta. Nagyanyám szerint isten azért teremtette az állatokat, hogy mi megegyük őket, amelyiket meg nem mi esszük meg, az egye meg a rossz embereket. De a világ szerencsére még nem az a hely ahol egy 91 éves, bigott néninek van igaza. Ezért tényleg sokkal jobb ízűen lehet vegetáriánus ételeket enni, mert megvan az a jó érzés bennünk táplálkozás közben, hogy semmi sem halt meg csupán azért, hogy mi jól lakjunk. Legfeljebb a szója ültetvényen melózó parasztokkal bánnak rosszul, és a tofu csomagoló gyárban a műszakvezető lehet csapkodja a csomagoló hölgyek seggét. De ez belefér még, nem? Szóval itt van a tofu fasírtom.

Fasírtot azért jó csinálni, mert általában egy jó ételbe maximum 3-4 íz kell, a fasírtba viszont minden szart bele lehet hajigálni és attól csak jobb lesz. Így a fűszerek és egyéb alapanyagok tetszés szerint variálhatók. Nagyjából olyan, mint a punk. Ha kerek alakú, és olajban sült akkor még jól vagyunk, tök mindegy mi is van benne a közepében.


Dolgok az enyémben:
Egy kocka tofu (ez speciel metélő hagymás volt, de persze ez semmit sem jelent, ugyan úgy nincs alapból íze)
2 fej hagyma
1 fej fokhagyma
Só, bors, koriander por, cayenne por, fahéj, kömény
Egy csokor petrezselyem
Mazsola
Parmezán
Kenyér
3 tojás
Kenyérmorzsa

Elkészítési idő: olyan egy óra, de ez csalóka, mert a hétvégén szétbasztam magam, és lendületből sikerült egy beton dombon bukfenceznem, így nagyjából csak egy jó kézzel tovább tartott megcsinálni. Meg a koncentrációs készségem se valami erős, ha amúgy senki sem sürget. Így néha eltűnök tíz percre a konyhából és valami teljesen mással foglalkozom. Mint például a kapitalista rendszert döntögetem. Például.

Amit hallgattam közben:
Előkészítés: Comet Gain - Howl Of The Lonely Crowd
Sütés: (Young) Pioneers - First Virginia Volunteers
Plow United – Narcolepsey

Kezdésnek felkockáztam a tofut és elkezdtem szétnyomogatni, olyan darált hús állagúra. Közben azon morfondíroztam, hogy kár, hogy nincs a háznál valami retardált kisgyerek, aki ezt szívesebben megtenné helyettem. Valahogy úgy ahogy anyám tartott engem ilyen bio-robot gépnek amíg még kicsike voltam. Valahol azért szomorú, hogy majdnem minden, ami kisgyerekkoromban a legjobb szórakozás volt a világon, mint dolgokat nyomogatni, vagy bevásárló kocsit tolni egy hipermarketben, kapucsengőzni, anyám helyett ikszelni a szavazó lapon, országgyűlési választásokkor, mára már csak szörnyű teher lett. Azért egy idő után egész belejöttem. Nácik fejét képzeltem, az árjásan fehér kockák helyébe.
Eközben a kenyér már vízben ázott. Vannak, akik levágják a héjját, ennek a kenyérnek nem volt olyan vastag, hogy zavarna, és vannak, akik tejben áztatják víz helyett, de ha már tojást használok, akkor elég az állatfarm egy szereplőjét basztatni csak. Tofu után kockázom a hagymát, több-kevesebb sikerrel. Tippem a sírás ellen, hogy ne legyünk kibaszott picsák, akik mindentől besírnak. Képzeljük magunkat a yamahára vagy inkább üvöltsünk közben. Aztán leforgácsolom a sajtot, jönnek a fűszerek (só, bors, cayenne, fahéj, koriander, kömény) a fokhagymát borotvapenge és szabad egy óra híján egy bárddal aprítom, a mazsolát durvára vágom – igen fúj mazsola a fasírtban, abba bele se gondoljunk, hogy tofuból készül az egész -. A petrezselymet pedig, tudom is én, jó apróra. Kenyeret vízből kivéve kinyomkodom. Ezt érdemes jó alaposan megtenni, mert többek között, ha túl sok víz marad benne, ami aztán a forró olajba kerül, elkezd az egész pattogni, amit szar takarítani, vagy jegelni a bőrünket, ha ránk is jut a fröcsögésből. A kenyeret apróra széttépkedem, hogy egy fasírtnak se legyen a közepén egy fél kilós gombóc. Amikor megvagyok ezzel az egésszel, homogénre keverem az alapanyagokat, nagyanyám hagyományait követve a két puszta kezemmel. Eközben jövök rá, hogy kevés a kötő anyag és az előzetesen betervezett kettő tojás mellé kell egy harmadik áldozat is. Bele ütöm, sajnos nem egy kézzel, mint ahogy megboldogult Darby Crash csinálta, és ragad is már minden. Miután úgy tűnik, minden elrendeződött igazságosan, kicsit hagyom állni. Bár fogalmam sincs, hogy ez kell e neki, de érezze a törődést. Mert ha ez az egész nem a szeretetről szólna, akkor ehetnék protein port is, vízben oldva vitaminokkal. Utána bő olajat hevítek, aminek a lángját felforrósodás után visszaveszem alacsonyra. Közben egy tányérra kiöntök kenyérmorzsát, azaz prézlit, és a meggyurmázott gombócokat belehempergetem. Amíg forr az olaj csinálok, négyet ötöt, és bele is teszek egy teszt darabot. Persze ha igazi férfi lennék beleköpnék az olajba, hogy sistereg e, de ez basszus kibaszott undorító lenne. És az ülve pisiléstől még mindig távol vagyok így is. Amikor beleteszem a fasírtokat a forró olajba, egy kanállal merek az olajból és a szabadban lévő felüket locsolgatom vele. Ha nagyon ráérünk ezt folyamatosan csinálhatjuk. Hogy gyorsabban süljenek, és ne egy totálisan nyers oldalt fordítsak bele majd a forró olajba. Ettől nem is nyílnak szét annyira, azért persze szétnyílnak és minden egyes kihullott hagyma darab, vagy kifolyó sajt a legjobb falat, amiről le kell mondanom. Vannak, akik csak barnulásig sütik olajban aztán a sütőbe teszik még húsz percre. Jó nekik. Nekem ez is elég, úgyis kibaszott tapló nyelvem van, mióta az orrom félévente deformálódik, és tényleg nem érzek már egyáltalán semmilyen szagot se. Hogy mennyi ideig kell sütni a fasírtokat? Hát fogalmam sincs. Amíg jó mély barna, de nem szenes lesz a külső, panírozott részük. Azért jó alacsony lángon sütni, mert így nem az van, hogy a külseje szénné ég belül meg még nyers minden. Bár a tofut nyersen is meg lehet enni, ezért olyan nagy baj így sem úgy sem lehet. Csak nem lesz olyan finom. A legjobb ha ki kiveszünk egyet, és kóstolgatjuk. Persze nem árt, ha a gombócok nagyjából ugyan akkorák, így egyenletesen is sülnek meg. Én szeretem a nagyobbakat, mert akkor biztos jut minden ízből, bele a számba. Amint készen vannak, papír szalvétára teszem őket, hogy a plusz olaj lecsöpögjön róluk, várok egy kicsit, hogy kihűljenek aztán mindenféle formában nekik esek. Mehet szendvicsbe, vagy bármilyen körettel. Csak önmagában, öntetekkel, krémekkel. Dobálhatjuk velük a járókelő yuppikat, rendőröket. Adhatunk belőle a barátainknak, vagy az ellenségeinknek, hogy rájöjjenek, ők is lehetnének végre egy kicsit jobb fejek másokkal. Meg tömhetjük a csajunkba, hogy olyan dagadt legyen, hogy rajtunk kívül senkinek se kelljen majd. Hű ez szexista volt? Na mindegy, ez egy recept, így a látens homoszexualitásommal remélem egyensúlyoztam.
Azért itt egy kép egy kis tojásos agyvelőről.

2011. július 26., kedd

Zöldséges rakott kelkáposzta

A lentit lassan egy hónapja írtam, de nem jutottam el a postolásig. Nem igazi rakott kel, de nekem így sikerült. A Gorillában már háromszor zabáltuk tele magunkat de a fotózás mindig elmaradt, előbb elfogyott a kaja. Mindenkinek ajánlott.

Zöldséges rakott kelkáposzta


Hozzávalók:
egy fej kelkáposzta
3 répa
egy kis fej karalábé (vagy ahogy a piacon hívják, „vajkarcsi”)
egy fej hagyma
néhány gerezd fokhagyma
fél zacskó szójagranulátum
egy dobozo szója joghurt
egy marék rizs
olaj
fűszerek (só, bors, paprika, majoranna, erőspaprika, vegeta, tb.)

Idő: sütéssel együtt bő másfél óra legalább, hallgassuk meg az Against Me! új lemezét, amin valójában régi számok vannak

A szóját vegetás vízbe áztattam. A hagymát kockákra vágva olajon megpirítottam, hozzátörtem a fokhagymákat, a tűzről lehúzva szórtam rá pirospaprikát, majd rádobtam a szóját lével együtt. Szórtam bele mindenféle fűszereket, amiket szimpatikusnak találtam. A répákat megpucoltam és felkarikáztam, a karalábét kockáztam. Pár perc főzés után a szójára dobtam a répát, majd amikor az félig megfőtt, a karalábét is. A rizst elvileg külön rétegben kell pakolni de erre nem volt energiám, szóval a szójás cuccba szórtam mosás után. Néhány kóstolás után kiderül, mikor jó már a töltelék.

A káposzta nagyobb külső leveleit sós vízben megfőztem, majd olajozott üvegtálba pakoltam. Erre jöhet a töltelék, majd levelek, majd megint töltelék és a tetejére káposzta. Kentem rá szójajoghurtot, törtem rá borsot, majd a sütőbe dobtam jó egy órára. Az eredmény egész jó lett.

2011. június 25., szombat

Gorilla

Ma nyit a Gorilla büfé! Vegan és vegetáriánus kaja, punk hozzáállás! Éljen! Holnap beszámolok az élményeimről.

2011. május 15., vasárnap

Csalános poréhagymás spenót

Szombaton a Balatonon nagyon szép csalánerdőt találtunk, szóval szedtünk egy zsáknyit. Kipróbáltuk a csalánteát, ami ízre nem nagy szám, de nagyon egészséges. A többit friss spenóttal és póréhagyma zöld részével kavartuk össze.

Csalános poréhagymás spenót


Hozzávalók:
fél kiló spenót
pár marék csalánlevél
egy póréhagyma
néhány gerezd fokhagyma
egy dl szójatej (opcionális)
egy csomag tészta (durum vagy esetünkben tönköly)
olaj
fűszerek (só, bors, szerecsendió, fehérbors, stb.)

Idő: a csalánnal el kell szórakozni, szóval úgy ¾ óra. Zene helyett most kivételesen videót ajánlok, ezt kell folyamatosan nézni főzés közben, megéri:



A csalánt Nóra kezelte (gumikesztyűben, de még így is csípett), le kell tépkedni a leveleket, átmosni, leforrázni, majd felvágni. A póréhagyma fehér része salátába ment, a zöld leveleket felkarikáztuk, a spenótot mosás után ugyancsak daraboltuk. Az olajra először a póré és a szétnyomott fokhagyma ment, aztán a csalán, majd a spenót is. Meg kell párolni, hogy szépen összeessen az egész. Fűszernek só, bors, kevés szerecsendió és fehérbors ment, löttyintettünk rá egy kis szójatejet, aztán amikor már szimpi volt a dolog, lezártuk alatta a lángot. Tésztával kavarva lesz holnap ez az ebéd, de már megkostoltuk, elég jó.

2011. április 21., csütörtök

Mit kenjek a kenyérre? 16. - Medvehagyma pesto

A mai recept igazán egyszerű, kb. egy hete készült a dolog. Alapanyag még beszerezhető piacokon, ha olcsóbban akarod megoldani, irány az erdő! A Gerecse például tele van medvehagymával.

Mit kenjek a kenyérre? 16. - Medvehagyma pesto


Hozzávalók:
medvehagyma
olivaolaj
magvak (pl. dió, fenyőmag)
fűszerek (só, bors, stb.)

Idő: attól függ, mennyi medvehagymád van. Zenei aláfestésnek ajánlom az új Victims albumot.

Elég egyszerű a dolog, az alapanyagokat össze kell turmixolni, aztán kész. Nekem most egy időre elegem van a medvehagymából, de pár hét múlva már király lesz kenyérre kenni. Aki akar, rakhat bele parmezánt is, akkor igazi pesto lesz belőle.

2011. március 27., vasárnap

Mit kenjek a kenyérre? 15. - Köleskörözött

Bocs, rég volt bejegyzés, nincs sok időm mostanában. Ez is csak egy gyors recept lesz. A tofukörözött bejegyzéshez kommentben érkezett a tipp csu-tól, hogy lehet ezt kölesből is. A google ad jópár receptet, lehet azokat is használni.

Mit kenjek a kenyérre? 15. - Köleskörözött


Hozzávalók:
fél zacskó hantolt köles
tetszőleges körözött-alapanyagok, lásd pl. korábbi cikket

Idő: pár perc alatt megvan, toljuk hozzá a Ruidosa Imundicia új splitjét, kemény.

A kölest érdemes minél jobban szétfőzni sós vízben. Ha ez megvan, minden ugyanaz, mint máskor. Mehet bele a fűszer meg a hagyma rendesen, akkor lesz az igazi. Legközelebb igyekszem hosszabb bejegyzéssel érkezni.

2011. február 19., szombat

Spenótos galuska

Írtam már korábban vegan galuskáról, ez kb. annyiban különbözik a korábbitól, hogy raktam bele spenótot is. Magában is elég jó, de gombapörkölttel még jobb.

Spenótos galuska


Hozzávalók:
negyed kiló spenót
1 krumpli
liszt
néhágy gerezd fokhagyma
olaj, olivaolaj
só, bors

Idő: elég macerás a dolog, szóval számoljunk egy órával és készítsük be a From The Depth új split albumát a lejátszóba!

A spenótot megmostam, a szárait letépegettem, majd apróra felvágtam. Felmelegített olajra tört fokhagymát dobtam, majd megfonnyasztottam rajta a spenótot, raktam bele sót, borsot. A krumplit megfőztem, megpucoltam, összetörtem, majd vizet, a spenótot és lisztet hozzáadva elkészítettem a tésztát. Ezt is érdemes sózni, én egy kevés yofut is raktam bele, mert volt itthon. Kanállal szaggattam az eredményt forró vízbe, a kiszedett galuskákat olivaolajba pakoltam.

2011. február 17., csütörtök

Kukoricás batyu

Primitív kaják sorozatunk újabb részében mirelit levelestésztát tömünk meg tetszőleges zöldséggel. Ma kukorica és hagyma került bele, de szinte bármi mehet. Pillanatok alatt kész, főzelékekkel király.

Kukoricás batyu


Hozzávalók:
egy csomag mirelit levelestészta (biztos lehet házilag is csinálni valahogy)
egy kukoricakonzerv
egy csomag újhagyma levele (a hagymát meg lehet enni)
néhány fej vöröshagyma
olaj
fűszerek (só, bors, római kömény, bármi egyéb)

Idő: sütéssel együtt jó fél óra, az új Ruidosa Imundicia lemezt ajánlom, mert nagyon király.

A tésztát hagytuk kiolvadni, eközben összedobtuk a tölteléket. Olajon pirítottuk a hagymaleveleket karikázva, majd jöhetett a kukorica és a karikákra vágott hagyma. Az egészre sót, borsot, római köményt szórtunk, majd pár perc keverés után le is lehet venni a tűzről. A tésztát kinyújtottuk, feldaraboltuk, a darabokba tölteléket pakoltunk, majd különböző formájú batyukat készítettünk. Lett téglalap alapú, négyzetes és kígyó is. Olajozott sütőbe pakoltuk a batyukat. Érdemes a tésztát vékonyra nyújtani és helyet hagyni a tepsiben, mert megnőnek a batyuk sütés közben. Addig sütöttük, amíg szépek nem lettek.

2011. január 30., vasárnap

Brokkolis tészta és brokkolikrém

Ez a századik bejegyzés, éljen! A múlt hét végén brokkolis cuccokat csináltunk. A fotó nem túl gusztusos, de a kaja jó volt. A két receptre együtt elég egy óra, a hozzávaló zene elég egyértelmű, az új Social Distortion most kötelező.

Brokkolis tészta


Hozzávalók:
tetszőleges mennyiségű brokkoli virága
egy hagyma
néhány gerezd fokhagyma
egy dl szójatejszín
egy kanál liszt
akármilyen durumtészta
fűszerek (só, bors, fehérbors, szerecsendió)

Elég egyszerű a dolog, a brokkoli virágait levagdostuk, jól megmostuk, majd az olajon párolt hagymára dobtuk. Mehet bele fokhagyma, só, bors, fehérbors, szerecsendió és persze víz, hogy megfőjön a cucc. Nem kell neki sok idő. Raktunk bele kevés lisztet, hogy sűrűbb legyen az egész és kevés szójatejszínt öntöttünk még hozzá. Durumtésztával király.


Mit kenjek a kenyérre? 14. - Brokkolikrém

Hozzávalók
tetszőleges mennyiségű brokkoli lába
egy hagyma
néhány gerezd fokhagyma
citromlé
olivaolaj
fűszerek (só, bors, chili)

A brokkoli lábából krém lett, a korábbi krémreceptekhez hasonlóan. A lábakat mosás után pucolni kell, ha nagyon kemények, aztán feldarabolni. Hagyma és fokhagyma az olajra, aztán a brokkoli és kevés víz. Fűszernek só, bors, chili, esetleg egyéb is. Amikor megfőtt a cucc és a víz nagy része is elfőtt, mehet a turmixolás (érdemes megvárni, amíg kicsit kihűl). A pépbe szokás szerint kevertem olivaolajat és most egy kis citromlé is került bele.

2011. január 19., szerda

Vöröslencsés óriáskagyló répás hajdinával

Ma Nórával a régóta a polcon várakozó óriáskagylótésztát használtuk fel. Forrásként megint a malac nem ebéd blog szolgált.

Vöröslencsés óráskagyló répás hajdinával


Hozzávalók:
egy zacskó óriáskagylótészta (durum)
egy marék vöröslencse
néhány répa
egy sűrített paradicsom konzerv
egy marék hajdina
2 hagyma
néhány gerezd fokhagyma
olaj
kevés cukor
fűszerek (só, bors, oregánó, bazsalikom, vegeta, chili, stb.)

Idő: egy óra legalább kell, főzéshez ma Scrapy-t hallgattunk

A kagylók töltelékével kezdtük, olajra dobtuk a kockázott hagymát (csak az egyik hagymát) illetve a fokhagymát, majd erre ment a reszelt répa (néhány szál elég lesz) és idővel a megmosott lencse, a paradicsom és víz, hogy ellepje. Ezt a cuccot addig főztük, amíg jó sűrű nem lett. Persze fűszerezni sem árt, só, bors, chili és a zöldfűszerek kötelezőek (plusz egy kis cukor, ahogy a malac-blog írja). A kagylókat megtöltöttük a cuccal, párosával összetapasztottuk őket és üvegtálba pakoltuk. A maradék tölteléket vízzel higítva a kagylókra kell önteni, ugyanis a tészta a sütőben nem fő, hanem a maradék töltelék levében párolódik meg. Érdemes kis lángon sütni, mert akkor biztosan nem marad ropogós a tészta.


Átveszem a szót, mert Dani mar teljesen elfáradt mára.

Hajdina köret, a töltött kagylók mellé:
A másik fej hagymát apróra felvágva megpirítjuk, majd amikor már kellően megüvegesedett, akkor mellé törünk legalább egy gerezd fokhagymát is. Maradt még pár szál répa felhasználatlanul a kagylóstöltelék után, ergo a hajdina répás lett. Tehát a répákat karikára vágva szintén megpirítjuk (de csak egy picit). A hajdinát meg kell mosni mielőtt dolgozunk vele. A hajdina főzésnél az 1:3 arányt kell alkalmazni a víz javára, kicsit piríthatunk rajta mielőtt felöntjuk.
25 percig kell közepes tűzön főzni ezt a fajta köretet (de egyébként mi ez? termés? búzaféle?). Ja és ne hagyd odaégni, nekünk sikerült.

2011. január 5., szerda

Rakott káposzta

Ma egy fél fej maradék lilakáposztát kellett elhasználnom, ezért készült rakott káposzta. A receptnek semmi köze a hagyományos, savanyúkáposztát felhasználó verzióhoz, igazából fejből és pár netes recept alapján készült, semmi trükk nincs benne. Hasonlít a dolog egy korábbi rakott tök verzióhoz.

Rakott káposzta

ott a bringám a háttérben!

Hozzávalók:
fél fej káposzta
3-4 krumpli
egy csomag szójagranulátum (pl. Haas)
egy fej hagyma
néhány gerezd fokhagyma
marék rizs
olaj
fűszerek (só, bors, pirospaprika, vegeta, chilipor, stb.)

Idő: egy óra bizos kell rá, plusz a sütés, zenei ajánlatom a főzéshez ma a Random Chords első EP-je, a myspace-ükön hallgatható, de CD-n még jobb.

A krumplikat megfőztem, megpucoltam. A káposztát levelekre bontottam, sós vízben félpuhára főztem. A hagymát felvágtam, olajban pirítottam, rádobtam a fokhagymát, majd tűzről lehúzva a pirospaprikát. A vegetás vízbe áztatott szója következett, igyekeztem elfőzni a vizet és kicsit megpirítani. Fűszereztem (só, bors, chili, tetszőleges egyéb), majd amikor már ízre jó volt, hozzákevertem a korábban megfőzött rizst. Ha kész vannak a hozzávalók, csak rétegezni kell. Nálam így nézett ki: olajozott tepsibe krumpli, szójás cucc, káposzta, szójás cucc, káposzta, krumpli. Aki akar, még tehet valamit a tetejére, nekem most nem volt semmi.

2011. január 4., kedd

Mit kenjek a kenyérre? 13. – Zöldborsókrém

Fura, hogy eddig pont borsóból nem csináltam krémet, pedig az egyik kedvenc zöldségem. Az előállítás semmiben nem különbözik a kukoricakrémtől, csak a fűszerezés módosult kicsit.

Zöldborsókrém


Hozzávalók:
zöldborsó (télen mirelit, tetszőleges mennyiségben)
egy fej vöröshagyma
néhány gerezd fokhagyma
olaj, olivaolaj
fűszerek (só, bors, chili, köménymag, petrezselyem, szójaszósz, stb.)

Idő: Pár perc alatt kész, pont lepörög az Icaros első demója, myspace-ről hallgatható

A hagymát és a fokhagymát felvágtam, meleg olajba dobtam, megsóztam, aztán rászórtam a mirelit borsót. Fűszereztem minden jóval (lásd hozzávalók), majd pár perc után levettem a tűzről, kicsit hagytam hűlni, majd turmixoltam víz és olivaolaj hozzáadásával. Már melegen kenhető a kenyérre, nagyon finom!