2010. június 28., hétfő

Zöldbabfőzelék sült cukkinivel

Az elmúlt napokban a saját recepttáramból főztem, volt zenekarnak vegan gulyás és humusz, a hétvégén pedig összedobtam egy vadast, házi szejtánnal. Király lett mind, büszke vagyok magamra. Hogy legyen végre új bejegyzés is, beszámolok az előző hétvégén spontánmód összerakott egyszerű de finom kajáról. Balatonon voltunk, a többiek húst ettek, szóval én főztem azokból az alapanyagokból, amik voltak. Ráadásként megettünk vagy másfél tonna málnát meggyel, nem volt rossz.

Zöldbabfőzelék sült cukkinivel

profi fotó!


Hozzávalók:
egy adag friss zöldbab
kevés liszt
egy kis hagyma
néhány gerezd fokhagyma
cukkini
mindenféle fűszerek, amiket talál az ember

Idő: nem kell sok, hallgassuk meg főzés közben Nikola Sarcevic új lemezét. Mint az köztudott, Nikola a Millencolin énekese és szólóban is elég jól nyomja.

A babot megpucoltam, a két végéből kell keveset levágni és próbálni minél többet lehúzni a szálkás részből is, úgy lesz a legjobb. Feladaraboltam, majd nekiálltam a hagymának, felkockázva olajba dobtam, megsóztam, majd idővel mehet is rá a bab vízzel. Puhuljon, fűszerezzük (só, bors, meg ami még tetszik), mehet bele a fokhagyma, aztán rántást kell csinálni, ami nálam kb. annyiból állt, hogy kevés vízben oldott lisztet kevertem hozzá. Szóvál inkább volt ez párolt bab liszttel, mint főzelék, de a bab a lényeg, nem a fehér genya, ez nem a közétkeztetés. A cukkiniket karikákra vágtam és páclébe dobtam. Mindenféle fűszereket, amiket találtam beleszórtam vízbe, öntöttem hozzá kevés olajat, majd a cukkinit. Hagytam kicsit állni, majd szépen átsütöttem. Baromi egyszerű, mégis megdicsérték a húsevő haverok is az eredményt. Csak a jó fűszereket kell eltalálni. Friss kenyérrel érdemes megenni az egészet.

A képek telefonosak, bocs...

sül a cucc

2010. június 17., csütörtök

Rakott tök

Semmi okos felvezető szöveg nem jut az eszembe, szóval térjünk a lényegre! Ja de, egyetek friss gyümölcsöt sokat, amíg van, mert az jó!

Rakott tök


Hozzávalók:
1 főzőtök
egy csomag szójagranulátum (a Haas az fasza)
2 nagy paradicsomkonzerv
1 fej hagyma
néhány szem újkrumpli
sörélesztőpehely, ha van
olaj
fűszerek (só, bors, paprika, vegeta, tárkony, majoranna, chili, stb.)


Idő: sütéssel együtt lesz idő bőven meghallgatni két poppunk lemezt a Bangers és Dirty Tactics zenekaroktól, jövő szerdán ingyenes bulin játszanak a Tündérgyárban.


Első körben megfőztem az újkrumplikat, mivel új, csak pár perc kell nekik (jól szétfőztem persze), pucolással nem szórakoztam, a héjában van úgyis a vitamin. Félreraktam kihűlni, és nekiálltam a hagymának. Olajon pirítás, sózás, tűzről lehúzva paprika következett, majd rádobtam a vegetás vízbe áztatott szóját. Főztem egy darabig, fűszereztem mindenfélével, ami eszembe jutott (bors, tárkony, majoranna, stb., faszán összeállt minden fűszerem a párás meleg időben sajnos), majd végül beleraktam a paradicsomkonzerveket. Ez után már fröcsög mint az állat, szóval lehet konyhát takarítani, ha nem figyel az ember. Ha kész a cucc, lehet pucolni a tököt, majd karikázni. A belső magos részt kivágtam, a félköröket olajos üvegtálba pakoltam, ráöntöttem a szójás cuccot, a tetejére krumpliszeleteket pakoltam. A krumplira lehet sajt helyett sörélesztőt nyomatni, aztán irány a sütő. Szokás szerint hatalmas adag lett, két tálnyi. Az egyiket megsütöttem, a másik megy a hűtőbe, nem kell valakinek?

2010. június 6., vasárnap

Hagymásbab üvegtésztával

Halál másnaposan, esküvő után (éljen az ifjú pár!!) otthon található alapanyogokból főz a punk. A hagymásbab annyira egyszerű és alap kaja, hogy csoda, hogy még nem született róla bejegyzés. Az üvegtésztáról Ebtől tudok, de még soha nem próbáltam.

Hagymásbab üvegtésztával


Hozzávalók:
egy nagy fej hagyma
pár gerezd fokhagyma
egy babkonzerv
olajok (napraforgó/kukorica/chili/stb.)
pár karika erőspaprika
fűszerek (só, bors, pirosarany, stb.)
egy csomag üvegtészta

Idő: Hallgassuk meg főzés közben az ...és az élet megy tovább-ot a Neszétől és már kész is vagyunk.

A hagymát nagyobb darabokra vágtam, majd olajon megpirítottam, sóztam, borsoztam. Hozzászórtam a feldarabolt fokhagymát, majd amikor már szimpatikus volt az állaga, rádobtam az egész babkonzervet lével együtt, fűszereket szórtam még bele, raktam bele pirosaranyat meg apróra vágott erőspaprikát, kavargattam, aztán kész. Az üvegtésztát a csomagoláson leírtak szerint forró sós vízbe raktam öt percre, majd kiszedtem. A kettőt együtt elfogyasztottam, most pedig irány aludni. Hát van ennél egészségesebb?

2010. június 3., csütörtök

Punk buli Düsseldorfban

Már nincs koncertbeszámolós blogom, de hirtelen felindulásból írtam egy bejegyzést, szóval ide kerül. Bocs, most recept nem lesz...


Kevés királyabb dolog van annál, amikor egy egynapos külföldi kiküldetés estéjének dátumát bújva a last.fm-en az ember kiszúr egy olyan bandát, amit már évek óta nem látott, de havi rendszerességgel hallgat. Most velem ez az szerencse esett meg, a Dean Dirg neve tűnt fel a weboldalon, a képemre pedig hamarosan kiült a vigyor. A céges feladatokat letudva már vitettem is magam Düsseldorfba, becsekkoltam egy puccos hotelba, átöltöztem punknak, majd nekivágtam a városnak. A recepciós csajnak fogalma nem volt, merre kell menni, szerencsére a koncert szervezője mailben elküldte a klubba jutáshoz szükséges információkat. Vonatra szálltam, mentem vele három megállót a központi pályaudvarig. A vonaton lógtam, mert nem működött a jegyautomata, de szerencsére nem jött a kaller. Volt még időm, szóval nekivágtam a városnak. Láttam bringaboltot, a kirakatban 3500 EUR körüli gépekkel, néhány templomot, feltúrt sétálóutcát, meg ilyenek. Semmi különös. Annyi azért látszik, mennyivel gazdagabbak errefelé az emberek, mint mi. Hollandia közelsége is feltűnő, rengeteg a bringás, mindenhol kiépített széles bringasávok húzódnak az utak mellett, minden fa tövében két fém bringakikötő pont áll. Laknék itt egy pár hónapig simán. Vacsorázni döneresnél akartam, mert az olcsó és gyors, kis keresgélés után meg is találtam Düsseldorf valószínűleg legjobb ilyen helyét. Az ott töltött kb. negyed óra alatt nem volt olyan pillanat, hogy ne szolgáltak volna ki 2-3 embert, pedig a 4 arab fickó olyan sebességgel pakolta össze a kajákat, hogy csak néztem. Egy dönert kb. fél perc alatt raktak össze, pedig nem olyan gagyi ám, mint az otthoni gyros, hanem van benne 3-4 féle szósz, 5 féle saláta, stb. Természetesen az én falafelem is frissen sült, kurva nagy adag volt és nagyon finom. Nem értem, hogy Budapesten miért nincs kultúrált gyrosos/döneres, csak a gagyik. Vagy még én nem találtam meg az igazit?


Az AK-47 klub nincs messze a központtól, a pályaudvarról 2 megállót kellett mennem metróval (vettem valami jegyet automatából, de nagyon nem volt egyértelmű, milyen kell, szóval lehet, hogy vonatjegyet lyukasztottam végül – szerencsére itt se jött ellenőr). A metrómegállótól pár perc sétára már feltűntek a falon az anarchista feliratok, majd a punkerek is, akik mindenfelé üldögéltek. A klub egy gyermekotthon szerű épület mellett állt, a falra festett sárkányok, majmok és egyéb érdekességek elég jól néztek ki. 2 EUR volt a sör, a bejárattal szemben pedig punk büfé volt. Hogy csak vegan kaja volt-e, azt nem tudom, de gondolom igen. Kár, hogy korábban már bezabáltam. A szervező a kezdést 20:30-ra írta mailben, a klubban már este 10-et emlegettek. Volt tehát időm üldögélni, sörözni, csekkolni az embereket. Egyre többen lettünk, úgy 150 punk simán összegyűlt. Elég fura ez egy szerda esti koncerten egy félmilós városban, Budapesten már 20-nak örül a szervező. Aztán rájöttem, hogy csütörtök ünnepnap, de akkor is… Időben vettem jegyet, amit jól tettem, mert este 9 körül kirakták a sold out táblát. Nem meglepő, maga a klub nagyon kicsi, kb. Simon’s méretű, csak kicsit szélesebb és nagyobb a színpad. 3 nagy disztró is kipakolt a klub előtt, voltak király cuccok (pl. NOFX 7”of the month összes egyben bootleg LP-n), de végül nem vettem semmit, féltem, hogy a koncert alatt nem tudnám hova rakni a lemezeket és bajuk esik. Sejtésemnek volt alapja…


Este 10-kor pontban kezdett a Press Gang nevű német banda (az este mindhárom fellépője német volt), és már itt elég komoly zúzás alakult ki a kis teremben. Játszottak már Budapesten is, szóval többen emlékezhetnek a nem túl gyors hardcore-punkjukra. Fasza volt, kb. fél órát nyomták. Kis szünet után kezdett a Sniffin’ Glue, amire már teljesen megtelt a kis terem és ment keményen a pogo. Hátrébb állva még biztonságban éreztem magam, próbáltam hárítani a fejemre locsolt sört meg a pogózó embereket. Az énekes elég nagy állatnak tűnt, jól produkálta magát a színpadon, GG Allintől tanulva verte a fejét mikrofonnal, amíg nem folyt a vére. Zeneileg a másik két bandához igazodtak, de vadabb, gyorsabb volt, mint a többiek. A rövid koncertet megkoronázták egy Holiday in Cambodia feldolgozással, amire persze nekem is be kellett állnom előre. Mintha pár részt kihagytak volna a számból, de így is remek volt. Miért nem játszik szinte soha senki DK feldolgozást koncerteken?


Végül a Dean Dirg lépett színpadra és elszabadult a pokol. Végig ömlött mindenkire a sör, faltól falig ment a pogó, lökdöstek, eltapostak, törött üvegeken lavíroztam. Maga a koncert kurva jó volt, de ezek a körülmények már kicsit zavartak, biztos öregszem. Az énekes a szokásos idióta kinézetével produkálta magát, most villogó gyűrűi is voltak, amiket néha a szájába vett. Darálták a már jól ismert félperceseket, az emberek ordítottak, amikor tudtam a szövegeket, én is. Remek volt. Ráadásként nyomtak egy Black Flag klasszikust (Nervous Breakdown), majd szétszéledt a nép. Vettem egy 7”-et, aztán a metró felé sétáltam. Gyorsan kiderült, hogy ünnepnap csak hajnal 3-kor megy a következő, szóval a hazagyaloglást választottam. A GPS szerint 4.9 km volt a táv, amit kevesebb, mint egy óra kellemes tempós sétával meg is tettem a düsseldorfi éjszakában. Pár részegen és sok bringáson kívül teljesen kihalt és csendes volt a város. A hotel melletti parkban két nyúl ugrándozott. Sáros lábbal, cigifüsttől és sörtől bőzlően hajnal 2 körül sétáltam be a 4 csillagos hotel kapuján, majd nyugovóra tértem. Fasza este volt!