Mit kenjek a kenyérre? 9. – Gombás kukoricakrém

Ezt is a kollégámtól tanultam, tök egyszerű, mégis király kenyérre kenhető cucc az eredmény. A fűszerezés teljesen opcionális, bármit ki lehet hozni belőle, amit szeret az ember. Most például a tegnapról maradt gombát is hozzáraktam a kukoricához, de bármivel fel lehet dobni. Érdemes nem túl sokat csinálni, mert hamar megunja az ember.

Gombás kukoricakrém


Hozzávalók:
tetszőleges mennyiségű mirelit kukorica (érdemes nem a legszarabbat venni)
pár gomba
egy hagyma
olaj
olivaolaj
tetszőleges fűszerek (pl. só, bors, fokhagyma, petrezselyem, tárkony, chili, szójaszósz, …)

Idő: gyorsan megvan, hallgassunk hozzá a Catharsis és Requiem ex-tagot magában tudó From The Depths-t, akik hamarosan Budapesten is fellépnek!

A felvágott hagymát kevés olajon megpirítottam, majd rádobtam a felvágott gombát és a mirelit kukoricát. Fűszereztem mindennel, ami eszembe jutott, kavargattam egy darabig, majd hagytam kihűlni. Az eredményt turmixoltam kis olivaolajjal, majd örültem az eredménynek.

Töltött padlizsán

Most, hogy újra van áram a konyhában, végre nekiállhattam magamnak gyártani a holnapi ebédet. Vettem padlizsánt, meg volt még otthon pár dolog, szóval a töltött padlizsánra esett a választás. A neten van recept ezernyi, általában nem épp húsmentesek, de azért megoldottam. Ez csak egy alternatíva, kb. bármivel lehet tölteni, tuti jó lesz.

Töltött padlizsán


Hozzávalók:
egy padlizsán
egy marék rizs
néhány gomba
egy hagyma
egy csomag újhagyma
olaj
fűszerek (só, bors, majoranna, petrezselyem, szójaszósz, stb.)

Idő: összerakni mondjuk fél óra, aztán a sütés még egy. Tartsunk pop-napot, hallgassunk oldschool Green Day-t! Ezt a lemezt akkor vették fel, amikor még nem stadionokban játszottak és még jó arcok voltak.

A rizst kevés olajon megpirítottam, majd vízzel felöntve megfőztem. Sózni nem árt. A padlizsánt félbevágtam, megsóztam, kicsit hagytam állni, majd lemostam a sót és kivágtam a belét kanállal. A hagymát kis kockákra vágtam, majd olajon megpirítottam. Ráhajítottam az apróra vágott padlizsánbelet, az ugyancsak felvágott gombát. Az újhagymának csak a szép hosszú zöld végét használtam fel, azzal amúgy se nagyon tudtam volna mit kezdeni, a fehér része frissen fogyasztandó. A zöld hagymát tehát felkarikáztam és a többi cucchoz kevertem. Fűszernek mehet bele bors, majoranna, szójaszósz, meg ami tetszik. Pár percig pároltam ezt így, majd belekeverem a rizst és dobtam bele egy kis petrezselymet. Amikor jó a töltelék, lehet visszapakolni a padlizsánba. Szép púposra meg lehet pakolni, csak ügyeskedni kell. A tetejére mehet bármi, amit szeret az ember, én megint sörélesztőpelyhet nyomattam rá, mert az volt itthon. Sütni lehet simán egy órát, nekem már bennvan egy ideje és elég jó illatok terjengenek…

a malac

Egy hete nem főztem, mert nem volt áram a tűzhelyben, most meg már lusta vagyok hozzá. Talán majd holnap. Addig itt egy nagyon remek oldal, csekkolja mindenki!
http://amalacnemebed.tumblr.com/

Zöldborsó krémleves

Ez az ötvenedik post, éljen! Ez 48 receptet jelent, ha jól sejtem. Most már egész jól fogok tudni válaszolni a "Hát akkor mit eszel???" kérdésekre. Nem nagyon volt itthon semmi, szóval csak egy levest dobtam össze. Mirelit borsó meg szójatejszín maradt valamennyi, szóval ez lett. Vannak bonyolultabb verziók, ez egy totál primitív, gyorsan összedobható recept.

Zöldborsó krémleves


Hozzávalók:
maradék mirelit borsó (télen, nyáron persze friss)
1 leveskocka
egy kis hagyma
1-2 gerezd fokhagyma
olaj
fűszerek (só, bors, petrezselyem)

Idő: max fél óra, a 7 Seconds-től a The Crew-t ha meghallgatjuk közben, akkor nagyon finom lesz a leves.

A hagymát és fokhagymát kevés olajon pirítottam egy kicsit, aztán rádobtam a borsót. Kicsit pároltam így, aztán öntöttem rá vizet, beledobtam egy leveskockát, sót (a kocka is sós!), borsot, petrezselymet. Főztem egy darabig, leturmixoltam, hozzáöntöttem a tejszínt, kicsit még főztem, aztán kész.

Spenótos gnocchi

Ma estére egy gyors egyszerű kaját akartam összedobni. Nem jött össze, mivel nem találtam előregyártott gnocchi-t a bevásárlóközpontban. Hazaérve úgy döntöttem, akkor gyártok házilag. Recept persze van bőven a neten, itt egy elég király, képsorozat is van hozzá. A szósz legalább mirelitből készült, de hamarosan átállok a nyers spenótra. Felhasználási javaslatnak itt van párszáz spenótos recept, elég király oldal, bár vannak nem vegetáriánus receptek is rajta. A most következő leírás az én elkészítési módomat írja le, eltér az eredetitől!

Spenótos gnocchi


Hozzávalók:
1 doboz mirelit spenót (450 g)
1 dl szójatejszín
sok fokhagyma (nyers+krém)
fél kg krumpli
valamennyi liszt (búza + rozs)
fűszerek (só, bors)
olivaolaj

Idő: elég macerás, úgy 2 órát el lehet baromkodni vele, ha még mosogat is utána az ember. Aláfestő zenének 2007 nyarának legjobb lemezét, Tim Armstrong szólóalbumát ajánlom, hiszem holnap itt a tavasz, éljen!

A krumplit felraktam főni, majd kevés vízzel felolvasztottam a fagyott spenótkockát. Olvadás után szórtam bele apróra vágott fokhagymát bőven meg fokhagymakrémet is raktam bele, aztán jöhet a só és a bors, izlés szerint. A végén kevertem bele szójatejszínt, így kész is a szósz, persze lehet még sok minden mást is rakni bele, de most inkább a gnocchira koncentráltam.

A krumplit megpucoltam, majd villával összetörtem, mert nem volt más céleszközöm. Ettől maradt pár nagyobb darab benne, de ez van. Megsóztam, majd liszttel kevertem, kevés olivaolajat is raktam bele. Búzadara nem volt itthon, szóval helyette rozslisztet használtam, ettől lett a megszokottnál barnább az eredmény. Amikor már jó állagú lett, a fent leírtak szerint kis darabokra vágtam és villával bordáztam a darabokat. Sós vízben pár perc alatt megfő, nem érdemes a víz tetején hagyni, mert gyorsan szétfő. Kevés olivaolajjal meglocsolt üvegtálba pakoltam az eredményt, kb. 4 körben főtt meg nekem az összes. A spenótos szósz mehet a tetejére, plusz reszelt sajt helyett megint a sörélesztőpehely, kezdek rászokni.

Lencsesólet

A sólet király kaja, egyszer már próbáltam itthon csinálni, nem lett tökételes. A cégnél ettem lencséset is, gondoltam, most kipróbálom. Most sül, reméljük, ehető lett. Leginkább innen vettem a receptet, persze ez biztos nem az igazi autentikus verzió, de ez van.

Lencsesólet


Hozzávalók:
fél zsák lencse (talán negyed kg)
egy adag gersli (árpagyöngy)
egy hagyma
egy kanál liszt
2 gerezd fokhagyma
egy búzakolbász
kevés olaj
fűszerek (só, bors, paprika, erős pista, babérlevél, …)

Idő: Sok! Több órát kell sütögetni. Mivel kijött az új Against Me! lemez, ami kritikán aluli, inkább hallgassuk meg a régi, igazi lemezeiket, minél többször.

A felvágott hagymát sózva olajon pirítottam, majd a tűzről lehúzva összekevertem egy kanál liszttel és kevés pirospaprikával. Ráöntöttem a beáztatott lencsét (vízzel együtt) és a megmosott gerslit, és pár percig főztem. Ment még bele: babérlevél, bors, darabolt fokhagyma, erős pista. Az eredmény felét egy üveg tálba kanalaztam (elvileg cserépbe kéne, de az nincs), a közepére dobtam egy búzakolbászt, majd a cucc második felét rápakoltam és az egészet pár órára bedobtam a kis lángon égő sütőbe (na jó, igazából elektromos), lefedve. Elvileg kéne neki vagy három óra, most tartok kettőnél, de most már tuti elhúzok aludni, szóval lesz, amilyen lesz… Remélem a kolbász feldobja egy kicsit. Ja, érdemes a vizet pótolni időnként, hogy ne legyen nagyon száraz az eredmény.

Update: ettem egy kanállal a tetejéből, egész jó, de lehetett volna fűszeresebb. Szóval nem kell spórolni a borssal és egyéb fűszerekkel!

Fokhagyma krémleves

Valaki kommentben kérdezte, hogy miért nincsenek leves receptek. Több oka is van, az egyik az, hogy nem tudom hogy behordani melóba. Ha valakinek van tippe jó, nem kiömlős kajahordó dobozra, az írhatna kommentet, hamarosan úgyis jön a bringás szezon, nem akarom többször a táskámba önteni az ebédet. Várom továbbá kommentben a címbeli leves nevének helyes leírási módját is. Az ötlet innen jött, nagyon szépek a képek ezen a blogon. Aztán jött Google és egy halom verzió. Általában lisztet használ mindenki, de találtam egy krumplisat, ami jobban tetszett, szóval részben ezt a receptet használtam. (Egy receptblogra copyright dumát írni nem ultrabéna dolog?)

Fokhagyma krémleves



Hozzávalók:
jópár gerezd fokhagyma
egy kisebb vöröshagyma
egy kisebb krumpli
1-2 leveskocka
2 dl szójatejszín
olaj
fűszerek (só, bors, petrezselyem, …)

Idő: Az új Streetlight Manifestot kell meghallgatni közben, és már kész is.

A zöldségeket megpucoltam, majd kevés olajban a nagyobb darabokra vágott hagymát és a felezett fokhagymákat fedő alatt kis lángon pároltam. Kis vizet is érdemes hozzáönteni, úgy kevésbé ég oda. A krumplit apró kockákra vágtam, hogy gyorsabban megfőjön és egy liter vizzel és a két leveskockával (az utolsó két bio leveskockám volt, valószínűleg egy is elég lett volna, mert elég sós lett a végeredmény) az eddigiekhez öntöttem. Szórtam még bele borsot, majd vártam, hogy megfőjön a cucc. Ha puha a krumpli, mehet az egész a turmixba (botmixerrel biztos egyszerűbb, de az nincs). Elég sűrű lett az eredmény, mert a lé nagy része elfőtt, szóval faszán ki is fröcskölt első körben a turmixolmány mindenhova, mert ledobta a fedőt, igazán nagy élmény volt. Az eredményt vízzel érdemes higítani, majd a szójatejszínt beleönteni és még pár percig főzni. A végén mehet bele a petrezselyem, meg szerecsendió, ha van (nekem nem volt). Tálaláskor különböző dolgokkal lehet feldobni a levest, én ezeket próbáltam, mind bevált:
- kockázott nyers fokhagyma, hogy még erősebb legyen az íze, meg egészséges is
- kockázott pirított kenyér
- a vegan sajt készítésekor már emlegetett sörélesztő pehely, ebben sok a B vitamin, meg olyan, mintha sajtot szórna bele az ember, tök jó

Food, Inc.

Ma nincs recept, van viszont sokkal fontosabb. Mindenki szánjon rá másfél órát, és nézze meg az Oscar-ra jelölt Food, Inc. című filmet! Bár ez az amerikai piacról szól, Európában sem különösebben más a helyzet. Érdemes elgondolkozni azon, hogy mit hol veszünk, mit eszünk, és az hogy és miből készül. Aztán érdemes megnézni az itt jobbra linkelt a Tudatos vásárló oldalt például.

http://www.takepart.com/foodinc
http://foodincmovie.com/
http://www.imdb.com/title/tt1286537/

Nem tudom, itthon bemutatták-e, de innen tuti elérhető:
http://thepiratebay.org/search/food%20inc/0/99/0

És ha már itt tartunk, a Home-ot is érdemes megnézni hasonló témában:
http://www.youtube.com/watch?v=jqxENMKaeCU

Borsós borsos tokány

Először is - híres lettem, a Vegagyerek blog linkelt rám hétfőn. Köszi!

A mai recept ötlete a múltkori nem teljesen sikeres szejtán készítésén elmélázva jött. Akkor az volt a tipp, hogy akkor lesz rágható a szejtán, ha vékonyra vágjuk. A vékonyra vágott hús a tokány, innen már csak egy lépés volt rákeresni a “borsos tokány” szópárra. Fura módon egyesek ezt az ételt mint borsós tokány ismerik, ha a kettőt kombináljuk, azonnal megkapjuk a címben szereplő csodát. Persze vegan módra, szejtánból. Leginkább ezt a nosalyt-s receptet használtam. A további izgalmak a kép után olvashatók.

Borsós borsos tokány


Hozzávalók:
15-20 dkg szejtánpor (búzasikér)
1 kisebb hagyma
1 gerezd fokhagyma
1 kis konzerv paradicsompüré
20 dkg mirelit borsó
1 paradicsom
1 zöldpaprika
kevés sütőpor
olaj
fűszerek (só, bors, majoranna, flekken- és grill fűszerkeverék, vegeta)

Idő: szejtánnal szórakozással, mindennel együtt az Aggrolites Dirty Reggae-je alatt pont megfőzhető. Hamarosan visszatérnek Európába, minden reggae-punk rajongónak ott a helye az első sorban!

A szejtán-tokányt a korábban leírtak alapján próbáltam elkészíteni, de most már okosabb voltam, legalábbis először még azt hittem. A port fűszerkeverékekkel turbóztam fel, és az olvasott javaslat alapján sütőport is szórtam bele, egy fél kg liszthez szánt zsák (12 g) majdnem felét. Aztán az eredményt megpróbáltam megfőzni, és ment is az egész a kukába (wc-be), mert persze a sütőpor szétdobta az egészet apró darabokra. Második próbálkozásra már sokkal kevesebb sütőport raktam bele, tényleg csak érzésre kell bele egy kicsi, kb. késhegynyi elég is. Így már nem lesz olyan rágós, de szétesni se fog. A cuccot vegetás vízben főztem meg, ahogy kell, majd csíkokat vágtam belőle. A vöröshagymát apróra vágva olajban pirítottam meg, majd a feldarabolt fokhagymát is hozzádobtam, aztán a paradicsomkonzervet. Az egész cuccot a vegetás főzőlével higítottam, így sózni se nagyon kellett. Beleszórtam a szejtáncsíkokat, majd nem sajnáltam a borsot és a majorannát. Ezt nem kell órákig főzni, mint a receptek szerint a húst, mert a szejtán már kész étel, szóval kis kavargatás, aztán mehet bele a csíkokra vágott paprika és paradicsom (néhány karika erőspaprikát is raktam bele), majd végül a borsó. Ha kell, főzőlével lehet még állítani a sűrűségen, aztán kész is. Bevallom, nem bírtam ki, hogy éjfél után ne kóstoljam meg, elég király lett.

Köret lehet bármi, most csak porból készült krumplipüréhez volt energiám, tej helyett yofut, margarin helyett olivaolajat raktam bele.

Rakott kelbimbó

Pénteken a zöldségesnél kiszúrtam egy tálca kelbimbót. Elég rég nem ettem már (a cégnél mindig szalonnával ízesítették), szóval meg is vettem, majd jött Google barátom, és máris csomó mindent megtudtam az adott zöldségről. Végigolvastam pár receptet, megnéztem, mi van itthon, emlékeztem a szokásos otthoni prézlis kelbimbóra és már össze is állt a mai recept. Az eredményről nem tudok beszámolni, mert csak holnap kóstolom meg.

Rakott kelbimbó


Hozzávalók
1 tálca kelbimbó
3 répa
1 lilahagyma
2 gerezd fokhagyma
fél doboz yofu
1 kocka tofu
10-20 dkg zsemlemorzsa
olaj
kevés ecet
fűszerek (só, bors, köménymag, …)

Idő: el lehet pepecselni vele egy darabig, a sütésre is kell legalább fél óra, szóval hallgassunk főzés közben Tsunami Bomb-ot, sokat! Az apropó az, hogy holnap (ma) este a Mappában játszik a Nothington, amiben két tag is a TB-ból van.

A kelbimbókat a neten olvasottak szerint tisztítottam meg, tehát a végükből kicsit levágtam és ahol kellett, a mocskos külső leveleket levettem. Aztán 10 perc alatt félig megfőztem az eredményt sós, kissé ecetes köményes vízben. A répa a legutóbbi vegangulyásból maradt, szóval nem volt épp friss, fel kellett már használni. Pucolás után felkarikáztam és kevés olajon megpároltam. A répákat kihalásztam, az olajba tökmagolajat öntöttem és megsütöttem benne a lapokra vágott tofut, kis borsot szórtam rá. A zsemlemorzsát serpenyőben kevés olajjal megpirítottam, vigyázat, könnyen odaég! Ez után következhetett az alapanyagok egymásra rétegzése. A kelbimbókat a prézlibe kevertem, a nagyobbakat félbevágva, majd ezt egy kiolajozott üvegtál aljára öntöttem. A kelbimbóra jött a répa-, majd a tofuréteg, majd felkarikázva a lilahagyma.



A fokhagymát apró kockákra vágtam és a yofuba kevertem, majd az eredményt ráöntöttem a többire. Legalább fél órát gondolom érdemes sütni, de igazából fene se tudja, mikor jó. Holnap kiderül, milyen lett.

Update: nagyon finom, ajánlom mindenkinek!

Magos káposzta

Nem halt meg a blog, csak pár napig nem kellett főznöm. Kaptam tippet, hogy indítsak vendéglős sorozatot, de inkább nem teszem, mert csak a fikázás menne. Szóval csak annyit, hogy korábbi emlékek alapján a Napfényes ízekben a kiszolgálással van gond, friss élmények szerint pedig az Espa Bio Hotelben  egyáltalán nem tudják, mi az a vegetáriánus kaja, nem ajánlom senkinek.

Ma egy kb. egy hete vásárolt, hűtőben talált lilakáposztát használtam fel a holnapi ebéd elkészítéséhez. Régebben nem voltam hajlandó megenni a párolt káposztát, de változnak az idők, és már párszor próbálkoztam vele viszonylag sikeresen. Mai receptem alapja két netes cikk, az egyik diós káposztát, a másik karamellest ír le, ezeket vegyítettem.

Magos káposzta


Hozzávalók:
egy kisebb fej lilakáposzta
2 alma
magok ízlés szerint (szezámmag, napraforgómag, köménymag, dió)
nádcukor
kevés olaj
kevés ecet
fűszerek (só, bors)

Idő: Jó egy óra kell hozzá, hallgatnivalónak 19 CD-nyi oldschool csajpunkot ajánlok, igen komoly anyagról van szó!

Kezdetben a négyféle magot (oké, a kömény kicsit csalás) egy száraz serpenyőben pirítottam, ami jó ötletnek tűnt, meg jól is néz ki, csak a szezám gyorsan elkezd pattogni és beteríteni az egész konyhát, amíg a napraforgó és a dió még csak meg sem pirul. Szóval szerintem ajánlott ezeket külön pirítani. 


Kevés olajba nádcukrot kevertem, majd melegítettem. Elég gyorsan elkezdett égni, szóval a közepes vagy kis láng ajánlott. Ez után az egyik recept szerint kevés ecetet (almaecet nem volt itthon, szóval simát) öntöttem rá (fél kanál), ennek következtében újabb réteg fröcskölő cuccal terítettem be a konyhát. Szóval az ecetet szerintem érdemesebb lehet később beleönteni. Amikor megnyugodtak az elemek, beledobtam a korábban felvágott, megsózott és kicsit állni hagyott káposztát, majd a feldarabolt almát is. Színes borsot őröltem rá, majd idővel a magvakat is belekevertem. Vártam, amíg jó nem lett, utófűszereztem, aztán kész. Előrecsomagolt búzaburgerrel lesz ez holnap az ebéd.

Sejtésem szerint annyi hasznos vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak az összetevők, hogy ennél egészségesebb kaja kevés lehet.